Szerző: pcseftadmin

EBZÁRLAT ÉS LEGELTETÉSI TILALOM

A rókák és más, vadon élő ragadozók veszettség elleni csalétkes immunizálása miatt a 164/2008.(XII.20) FVM rendelet 8.§ (5) bekezdése, valamint a NÉBIH 8630/17252-2/2026 iktatási számon kiadott levélben foglalt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc – biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Osztály CS/I01/00718-3/2026. határozata szerint

2026. március 28-tól és 2026. április 17-ig

Földeák Község belterületnek nem minősülő közigazgatási területeire

ebzárlatot – és legeltetési tilalmat rendelt el.

Az ebzárlat és legeltetési tilalom ideje alatt a fent meghatározott területen az alábbiakat be kell tartani:

• Ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
• Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
• a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni oltással rendelkező kutyát vagy macskát – és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével – szabad kivinni.
• Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látás sérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.
• Az ebzárlat alatt befogott, kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.
• Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.
• Az állatok legeltetése a fent részletezett területeken és időszakban TILOS!

A határozat szövege pdf formátumban itt található.

Földeák, 2026. március 23.

                                                                                   Földeák Községi Önkormányzat

NEMZETI FÖLDALAPBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁS,

ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE

VONATKOZÓAN

A Magyar Állam, mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró Agrárminisztérium, mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (rövidített név: AM, NFK)a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. § (3a) bekezdés b) pontja alapján a jelen hirdetményben megjelölt, Nemzeti Földalapba tartozó, 10 hektárnál kisebb földrészleteket nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével értékesíteni kívánja.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet. A Rendelet 4. § (2a) bekezdése alapján az értékbecslés – a (2b) bekezdésben rögzített kivételektől eltekintve – helyszíni szemlén alapul.

A Rendelet 4. § (2b) pontja értelmében nem kötelező helyszíni szemle lefolytatása a kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmazó földrészlet értékesítését megalapozó értékbecslés elkészítéséhez, ha a földrészletben a Magyar Állam tulajdonrésze nem haladja meg a 10 hektárt.

A Rendelet ugyanezen §-ának (2c) bekezdése alapján, ha az NFK tudomással bír arról, hogy a (2b) bekezdés alá tartozó földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, azt köteles az értékbecslés megrendelésekor jelezni.

A Rendelet (2d) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a (2c) bekezdésben foglalt jelzés alapján vagy az értékbecslés készítése során egyéb módon a szakértő tudomására jut, hogy a földrészlet természetbeni állapota úgy tér el az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól, hogy az a természetben nem kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmaz, vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, a (2b) bekezdés nem alkalmazható.

A (2e) bekezdésnek megfelelően a (2b) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a) az értékesítésre telekalakítással egybekötötten kerül sor, vagy

b) az ingatlan a helyi építési szabályzat alapján nem mezőgazdasági övezeti besorolással rendelkezik.

Az ingatlanok értékesítéséhez szükséges értékbecslés elkészítésére a meghirdetést követően, a

benyújtott vételi ajánlatok figyelembevételével kerül sor, erre tekintettel a hirdetményben minimális ellenérték nem szerepel. Felhívjuk a Tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy az értékbecslést az AM felhívására – az értékbecslés jogszabályi feltételeinek részletes tájékoztatása mellett – a legmagasabb ajánlatot tevő saját költségén köteles elkészíttetni.

A hirdetmény tárgyát képező ingatlanok minimális ellenértéke (minimum ajánlati ár) a legmagasabb vételi ajánlatot tevő által elkészíttetett és az AM által elfogadott értékbecslési érték (forgalmi érték) figyelembevételével kerül meghatározásra, az ajánlattételi határidő lejáratát követően. 

Az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján elkészített értékbecslés mellett az AM vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti érték is figyelembe vételre kerül. Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket, vagy az AM által nyilvántartott könyv szerinti értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár módosítására. 

Az ajánlat benyújtásával az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben az értékbecslés, vagy a könyv szerinti érték a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.

Az értékbecslés elkészítésének díját a szerződés megkötésére jogosult vételi ajánlatot tevő viseli, azt nem háríthatja át. Az értékbecslési díj nem jár vissza, ha a vételi ajánlattól az ajánlattevő eláll, vagy nem módosítja az ajánlati árat az AM által meghatározott értékre.

Teljes dokumentum itt.