A rókák és más, vadon élő ragadozók veszettség elleni csalétkes immunizálása miatt a 164/2008.(XII.20) FVM rendelet 8.§ (5) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc – Biztonsági és Állategészségügyi Osztály CS/101/00562-10/2021 határozata szerint
2021. március 27-től és 2021. április 16-ig
Földeák Község belterületnek nem minősülő közigazgatási területeire
ebzárlatot – és legeltetési tilalmat rendelt el.
Az ebzárlat és legeltetési tilalom ideje alatt a fent meghatározott területen az alábbiakat be kell tartani:
Ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni oltással rendelkező kutyát vagy macskát – és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével – szabad kivinni.
Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látás sérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.
Az ebzárlat alatt befogott, kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.
Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.
Az állatok legeltetése a fent részletezett területeken és időszakban TILOS!
A határozat szövege pdf formátumban itt található.
A rókák és más, vadon élő ragadozók veszettség elleni orális (csalétkes) immunizálása miatt a 164/2008.(XII.20) FVM rendelet 8.§ (5) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc – Biztonsági és Állategészségügyi Osztály CS/101/03122-5/2020 határozata szerint
2020. október 03-tól és 2020. október 23-ig
Csongrád-Csanád megye teljes közigazgatási közigazgatási területére
ebzárlatot – és legeltetési tilalmat rendelt el.
Az ebzárlat és legeltetési tilalom ideje alatt a fent meghatározott területen az alábbiakat be kell tartani:
Ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha az állatok onnan nem szöknek ki.
Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni oltással rendelkező kutyát vagy macskát – és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével – szabad kivinni.
Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látás sérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.
Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.
Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.
Az állatok legeltetése a fent részletezett területeken és időszakban TILOS!
A határozat szövege pdf formátumban itt található.
A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján, június 4-én megváltozik
megyénk neve, Csongrád-Csanád megyére. Napjaink Csongrád megyéjének délkeleti
egysége az egykori, 1030-ban alapított Csanád vármegye két délnyugati járása
volt korábban. Lázár János országgyűlési képviselő indítványára, 70 év után
megyénk neve a csanádi identitást is őrzi majd.
Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási
határai között. A kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként ugyanis
Rákosi Mátyás és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot
és annak történelmi szerveit, köztük a vármegyerendszert, helyette pedig a
szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki tehát a mai
Csongrád megye. Három egykori történelmi vármegyei entitásból áll: a 11. században
Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye, valamint a 13.
században szerveződött Torontál vármegye területének kisebb-nagyobb része terül
el megyénk jelenlegi határai között – foglalta össze Miklós Péter történész,
aki 2017-ben a megyei közgyűlés tagjaként terjesztette elő a névváltoztatás
anyagát.
Ezen vármegyék, mint közigazgatási egységek a török
megszállás időszakában elenyésztek, s csak a 18. században – már a
Habsburg-adminisztráció idején – szervezték őket újjá. Csongrád vármegye
1723-ban, Csanád vármegye 1730-ban, Torontál vármegye 1779-ben tartotta meg az
újjáalakulást követő első közgyűlését. A polgári korszak közigazgatási és
vármegyei rendszerének szabályozása után Csongrád vármegye székhelye Szentes,
Csanád vármegye központja Makó, Torontál vármegye székvárosa Nagybecskerek volt
– idézte fel az igazgató.
Csanád vármegye területét a trianoni békediktátum
befolyásolta, 1923-ban a Trianon által Magyarországtól elszakított Arad és
Torontál vármegye egy-egy kisebb, hazánk területén maradt sávját hozzá
csatolták, ezzel létrehozva Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre
egyesített vármegyét. 1945-ben azonban a nevét megváltoztatták: ismét Csanád
vármegye lett. A baloldali Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló, valójában
titkos kommunista párttag Erdei Ferenc belügyminiszter ugyanis rendeletben
szüntette meg a „közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” elnevezést,
mivel azt „revizionistának” minősítette.
Annak ellenére, hogy 70 évig Csongrádnak nevezték
megyénket, a csanádi részen élők ma is igyekeznek őrizni csanádi identitásukat
– zárta le a történelmi áttekintést Miklós Péter.
Az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után
az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos
trianoni diktátum következményeként – mondta Juhász Tünde kormánymegbízott. Az Országgyűlés Lázár János országgyűlési
képviselői indítványára – ellenszavazat nélkül -, még 2017-ben fogadta el, hogy
2020. június 4-től, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójától, megyénk,
Csongrád-Csanád megye lesz.
Büszkén
viselheti megyénk immár Csongrád mellett Csanád nevét is, amely mindenképpen
eszmei értékkel bír. Hiszem, hogy legalább ilyen jelképes orvosságra minden
magyar lelkének szükség lenne! –
jegyezte meg. Hozzátéve: másrészről az 1000 éves magyar közigazgatás fontos
egysége, a legrégebbi vármegyénk, Csanád neve ily módon a harmadik évezredben
is tovább él, őrizve múltunkat, örökségünket.
A névváltozással kapcsolatban a megyénkben élőknek
nincs teendőjük, hiszen a személyes okmányok országosan egységesek –
hangsúlyozta dr. Juhász Tünde.
Gémes László, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke
úgy vélte: az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a
történelmi Magyarország vármegyéinek az ország területén meglévő örökségét. A
június 4-i névváltozás alkalmából pedig a megyei önkormányzat emlékérmet
készíttetett. Az érme elő lapján oldalán Csongrád-Csanád megye címere, míg a
hátoldalán a két megye nevével ellátott pajzs, a megye határvonala, valamint a
jelenlegi és a korábbi megyeszékhelyek láthatóak – tette hozzá.
A
megyenév változásáról röviden
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2017. március 31-én javasolta a megyei közgyűlésnek, annak véleménynyilvánítását kérve: Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosuljon. A Csongrád Megyei Közgyűlés 39/2017. (VI.30.) Kgy. határozatával döntött Lázár János javaslatáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján támogatta a névváltozást. Az Országgyűlés 19/2017. (X. 5.) OGY határozatával döntött arról, hogy 2020. június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul.
