NEMZETI FÖLDALAPBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁS,

NEMZETI FÖLDALAPBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁS,

ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE

VONATKOZÓAN

A Magyar Állam, mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró Agrárminisztérium, mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (rövidített név: AM, NFK)a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. § (3a) bekezdés b) pontja alapján a jelen hirdetményben megjelölt, Nemzeti Földalapba tartozó, 10 hektárnál kisebb földrészleteket nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével értékesíteni kívánja.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet. A Rendelet 4. § (2a) bekezdése alapján az értékbecslés – a (2b) bekezdésben rögzített kivételektől eltekintve – helyszíni szemlén alapul.

A Rendelet 4. § (2b) pontja értelmében nem kötelező helyszíni szemle lefolytatása a kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmazó földrészlet értékesítését megalapozó értékbecslés elkészítéséhez, ha a földrészletben a Magyar Állam tulajdonrésze nem haladja meg a 10 hektárt.

A Rendelet ugyanezen §-ának (2c) bekezdése alapján, ha az NFK tudomással bír arról, hogy a (2b) bekezdés alá tartozó földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, azt köteles az értékbecslés megrendelésekor jelezni.

A Rendelet (2d) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a (2c) bekezdésben foglalt jelzés alapján vagy az értékbecslés készítése során egyéb módon a szakértő tudomására jut, hogy a földrészlet természetbeni állapota úgy tér el az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól, hogy az a természetben nem kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmaz, vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, a (2b) bekezdés nem alkalmazható.

A (2e) bekezdésnek megfelelően a (2b) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a) az értékesítésre telekalakítással egybekötötten kerül sor, vagy

b) az ingatlan a helyi építési szabályzat alapján nem mezőgazdasági övezeti besorolással rendelkezik.

Az ingatlanok értékesítéséhez szükséges értékbecslés elkészítésére a meghirdetést követően, a

benyújtott vételi ajánlatok figyelembevételével kerül sor, erre tekintettel a hirdetményben minimális ellenérték nem szerepel. Felhívjuk a Tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy az értékbecslést az AM felhívására – az értékbecslés jogszabályi feltételeinek részletes tájékoztatása mellett – a legmagasabb ajánlatot tevő saját költségén köteles elkészíttetni.

A hirdetmény tárgyát képező ingatlanok minimális ellenértéke (minimum ajánlati ár) a legmagasabb vételi ajánlatot tevő által elkészíttetett és az AM által elfogadott értékbecslési érték (forgalmi érték) figyelembevételével kerül meghatározásra, az ajánlattételi határidő lejáratát követően. 

Az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján elkészített értékbecslés mellett az AM vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti érték is figyelembe vételre kerül. Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket, vagy az AM által nyilvántartott könyv szerinti értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár módosítására. 

Az ajánlat benyújtásával az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben az értékbecslés, vagy a könyv szerinti érték a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.

Az értékbecslés elkészítésének díját a szerződés megkötésére jogosult vételi ajánlatot tevő viseli, azt nem háríthatja át. Az értékbecslési díj nem jár vissza, ha a vételi ajánlattól az ajánlattevő eláll, vagy nem módosítja az ajánlati árat az AM által meghatározott értékre.

Teljes dokumentum itt.

Füstérzékelőt mindenhova!

Az elmúlt évek lakástüzei, az ott végzett tűzoltói mentések azt mutatják, hogy míg a szén-monoxid-érzékelőt már nagyon sokan megvásárolják és használják, addig a füstérzékelőt szinte egyik ingatlanban sem szerelnek fel.

Fontos tudni, hogy a két érzékelő-berendezés nem ugyanaz. A szén-monoxid-érzékelő csakis a szén-monoxid megjelenése esetén jelez, míg a hő-és füstérzékelő csakis a füstre ad le vészjelzést.

2025-ben eddig négy embertársunk hunyt el lakástűzben vármegyénkben. Általában idős, egyedül élő emberek esnek áldozatául a tűznek.

Előzzük meg közösen ezeket a tragédiákat, és aki csak teheti, szerezze be ezeket az életmentő készülékeket az otthonába. A berendezések még időben jeleznek és a jelzést követően szinte biztos, hogy van még időnk épségben kimenekülni a fojtogató füst és a lángok elől.

Köszönettel: Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A kéményseprők értünk dolgoznak!

A tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kémény nem megfelelő működésére utaló jelek lehetnek, ha például visszafüstöl a kályha, füstnyom-kormosodás látható a falon, a mennyezeten vagy a kályhaajtó feletti részen. Gázkészülékeknél megjelenhet elszíneződés a burkolaton, fullasztó levegő, hirtelen párásodás, vagy a készülék gyakran elveszti az őrlángot.

Ezek a jelek beszűkült járatokra, nem megfelelő huzatra, nem biztonságosan üzemelő készülékre utalhatnak!

Szilárd tüzelőanyag használata esetén évente, gázfűtésnél kétévente elengedhetetlen az átvizsgálás.

Keressék a kéményseprőket az ingyenes 1818 telefonszámon, a 9.1 menüpont alatt.

A +36-30-261-5466-os számon közvetlenül hívható a Csongrád-Csanád Vármegyei Ellátási Csoport irodája. Vegyék igénybe a lakosság részére ingyenesen biztosított ellenőrzést, tisztítást!

A társasházakba automatikusan érkezik a kéményseprő, magánházaknál pedig a lakóknak szükséges kezdeményezniük az ellenőrzést. Az elhanyagolt kémény tragikus balesetet okozhat, a kéményseprők munkája életeket menthet!

MADÁRINFLUENZA MEGFIGYELÉSI KÖRZET ELRENDELÉSE

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc – biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc – biztonsági és Állategészségügyi Osztály ÁDI/2025/0024980 határozata szerint

Földeák Község teljes közigazgatási bel- és külterületeire

„Madárinfluenza megfigyelési körzetet” rendelt el.

A hatóság a megfigyelési körzetben az alábbi intézkedéseket rendeli el baromfitartó gazdaságokra/ háztáji udvarokra:

  • Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi és tojás megfigyelési körzeten belüli mozgatása, kivéve a megfigyelési körzeten át közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállítást. E tilalom alól a vármegyei kormányhivatal a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó megfelelő járványvédelmi intézkedések alkalmazása után adhat felmentést.
  • Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi valamint a tojás szállítása a megfigyelési körzetből a megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságokba, vágóhidakra, csomagoló központokba, vagy tojástermékek előállítására szolgáló létesítménybe, az alábbi kivételekkel:
  • a vágóbaromfinak egy kijelölt vágóhídra szállítása azonnali levágás céljából a jogszabályban előírtak szerinti feltételek fennállása esetén
  • tojásrakás előtt álló baromfi Magyarország területén lévő olyan gazdaságba szállítása, amelyben nincs más baromfi, és amelyet e célra a vármegyei kormányhivatal előzetes értesítés alapján engedélyezett, és hozzájárult a baromfi fogadásához. A tojásrakás előtt álló baromfit a gazdaságba érkezését követően hatósági megfigyelés alá kell helyezni és a tojásrakás előtt álló baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia.
  • a napos baromfi szállítása Magyarország területén lévő gazdaságba vagy gazdaság egy termelési egységébe, feltéve, hogy megfelelő járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak és a rendeltetési gazdaság helye szerinti vármegyei kormányhivatal értesítést követően az hozzájárul s napos baromfi fogadásához és a rendeltetési gazdaságot vagy termelési egységét a szállítást követően hatósági megfigyelés alá helyezi. A napos baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia, vagy bármely más gazdaságba, ha a napos baromfi a védő- és megfigyelési körzeten kívül fekvő baromfitartó gazdaságokból származó keltető tojásból kelt ki, feltéve, hogy a feladó keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy e tojások nem kerültek érintkezésbe az e körzetekben található baromfiállományokból származó és ennél fogva más egészségügyi állapotú keltető tojással vagy napos baromfival
  • a keltető tojás kiszállítható a megfigyelési körzetben vagy azon kívül elhelyezkedő kijelölt keltetőbe, feltéve, hogy a tojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtlenítik és biztosítják a visszakereshetőségüket
  • egyszer használatos csomagolású étkezési tojások kiszállíthatók a kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy az hatósági főállatorvos által előírt valamennyi járványvédelmi intézkedésnek megfelel
  • a tojások kiszállíthatók az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelése a megfigyelési körzeten belül vagy kívül elhelyezkedő, a tojástermékek gyártásával az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe
  • a tojások kiszállíthatók ártalmatlanítás céljából
  • az élőállat és termék szállítások speciális eseteiben egyedi kérelemre felmentések adhatók a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007.(XII.04.) FVM rendeletben leírtak szerint
  • Tilos a használt alom, trágya vagy hígtrágya elszállítása vagy szétszórása, amennyiben a megyei kormányhivatal azt nem engedélyezte.
  • Tilos a vásárok, piacok, kiállítások illetve a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb bemutatóinak, illetve versenyeinek tartása.
  • A vármegyei kormányhivatal a fertőzés lehetőségének kizárása esetén engedélyezheti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását.
  • A megfigyelési körzetben található gazdaságokba az előírt járványvédelmi intézkedéseket betartva – különös tekintettel a belépéskori és távozáskori fertőtlenítésre – csak olyan személyek léphetnek be, akik jelenléte az állatok ellátása, hatósági felügyelete miatt szükséges.
  • Az élő baromfi, más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és minden más a vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járművet és eszközt a jogszabályi előírásokban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési, eljárásnak kell alávetni.
  • Baromfi és más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok csak a vármegyei kormányhivatal engedélyével vihetők be a baromfit tartó gazdaságba , illetve onnan ki. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:
  • nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal és,
  • nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.
  • A gazdaságban a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a gazdaság termelési adataiban bekövetkezett jelentős változásokat haladéktalanul jelenteni kell a járási hivatalnak.
  • Baromfi vadállomány-újratelepítési céllal nem engedhető szabadon.

A határozat annak visszavonásáig hatályos!

A határozat szövege pdf formátumban itt található.

Földeák, 2025. április 02.

                                                                                          Földeák Községi Önkormányzat