Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat

A pályázathoz tartozó dokumentumokat letöltheti a www.foldeak.hu honlapon, az alábbi linkeken:

Pályázati_kiírás_A_2021 
Pályázati_kiiras_B_2021

Felhasználói kézikönyv pályázóknak:

eper_bursa_palyazoi_felhasznaloi_kezikonyv

Benyújtási határidő:

2020. november 05.

A pályázatokat papír alapon Földeák Községi Önkormányzathoz kell benyújtani Kurunczi-Bálint Nikolett szociális ügyintézőhöz.

További információ: http://www.emet.gov.hu/hatter_1/bursa_hungarica2/

                                                                          Földeák Községi Önkormányzat

EBZÁRLAT ÉS LEGELTETÉSI TILALOM

EBZÁRLAT ÉS LEGELTETÉSI TILALOM

A rókák és más, vadon élő ragadozók veszettség elleni orális (csalétkes) immunizálása miatt a 164/2008.(XII.20) FVM rendelet 8.§ (5) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc – Biztonsági és Állategészségügyi Osztály CS/101/03122-5/2020 határozata szerint

2020. október 03-tól és 2020. október 23-ig

Csongrád-Csanád megye teljes közigazgatási közigazgatási területére

ebzárlatot – és legeltetési tilalmat rendelt el.

Az ebzárlat és legeltetési tilalom ideje alatt a fent meghatározott területen az alábbiakat be kell tartani:

  • Ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha az állatok onnan nem szöknek ki.
  • Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
  • a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni oltással rendelkező kutyát vagy macskát – és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével – szabad kivinni.
  • Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látás sérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.
  • Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.
  • Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.
  • Az állatok legeltetése a fent részletezett területeken és időszakban TILOS!

A határozat szövege pdf formátumban itt található.

Földeák, 2020. szeptember 30.

Június 4-től: Csongrád-Csanád megye

A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján, június 4-én megváltozik megyénk neve, Csongrád-Csanád megyére. Napjaink Csongrád megyéjének délkeleti egysége az egykori, 1030-ban alapított Csanád vármegye két délnyugati járása volt korábban. Lázár János országgyűlési képviselő indítványára, 70 év után megyénk neve a csanádi identitást is őrzi majd.

Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között. A kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként ugyanis Rákosi Mátyás és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit, köztük a vármegyerendszert, helyette pedig a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki tehát a mai Csongrád megye. Három egykori történelmi vármegyei entitásból áll: a 11. században Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye, valamint a 13. században szerveződött Torontál vármegye területének kisebb-nagyobb része terül el megyénk jelenlegi határai között – foglalta össze Miklós Péter történész, aki 2017-ben a megyei közgyűlés tagjaként terjesztette elő a névváltoztatás anyagát.

Ezen vármegyék, mint közigazgatási egységek a török megszállás időszakában elenyésztek, s csak a 18. században – már a Habsburg-adminisztráció idején – szervezték őket újjá. Csongrád vármegye 1723-ban, Csanád vármegye 1730-ban, Torontál vármegye 1779-ben tartotta meg az újjáalakulást követő első közgyűlését. A polgári korszak közigazgatási és vármegyei rendszerének szabályozása után Csongrád vármegye székhelye Szentes, Csanád vármegye központja Makó, Torontál vármegye székvárosa Nagybecskerek volt – idézte fel az igazgató.

Csanád vármegye területét a trianoni békediktátum befolyásolta, 1923-ban a Trianon által Magyarországtól elszakított Arad és Torontál vármegye egy-egy kisebb, hazánk területén maradt sávját hozzá csatolták, ezzel létrehozva Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. 1945-ben azonban a nevét megváltoztatták: ismét Csanád vármegye lett. A baloldali Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló, valójában titkos kommunista párttag Erdei Ferenc belügyminiszter ugyanis rendeletben szüntette meg a „közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” elnevezést, mivel azt „revizionistának” minősítette.

  • Annak ellenére, hogy 70 évig Csongrádnak nevezték megyénket, a csanádi részen élők ma is igyekeznek őrizni csanádi identitásukat – zárta le a történelmi áttekintést Miklós Péter.

Az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátum következményeként – mondta Juhász Tünde kormánymegbízott. Az Országgyűlés Lázár János országgyűlési képviselői indítványára – ellenszavazat nélkül -, még 2017-ben fogadta el, hogy 2020. június 4-től, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójától, megyénk, Csongrád-Csanád megye lesz.

  • Büszkén viselheti megyénk immár Csongrád mellett Csanád nevét is, amely mindenképpen eszmei értékkel bír. Hiszem, hogy legalább ilyen jelképes orvosságra minden magyar lelkének szükség lenne!  – jegyezte meg. Hozzátéve: másrészről az 1000 éves magyar közigazgatás fontos egysége, a legrégebbi vármegyénk, Csanád neve ily módon a harmadik évezredben is tovább él, őrizve múltunkat, örökségünket.

A névváltozással kapcsolatban a megyénkben élőknek nincs teendőjük, hiszen a személyes okmányok országosan egységesek – hangsúlyozta dr. Juhász Tünde.

Gémes László, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke úgy vélte: az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország területén meglévő örökségét. A június 4-i névváltozás alkalmából pedig a megyei önkormányzat emlékérmet készíttetett. Az érme elő lapján oldalán Csongrád-Csanád megye címere, míg a hátoldalán a két megye nevével ellátott pajzs, a megye határvonala, valamint a jelenlegi és a korábbi megyeszékhelyek láthatóak – tette hozzá.

A megyenév változásáról röviden

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2017. március 31-én javasolta a megyei közgyűlésnek, annak véleménynyilvánítását kérve: Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosuljon. A Csongrád Megyei Közgyűlés 39/2017. (VI.30.) Kgy. határozatával döntött Lázár János javaslatáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján támogatta a névváltozást. Az Országgyűlés 19/2017. (X. 5.) OGY határozatával döntött arról, hogy 2020. június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul.

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE CSONGRÁD MEGYÉBEN

A közlemény az alábbi linkről letölthető pdf formátumban:

Maroslele Községi Önkormányzat konzorciumi partnereivel támogatást nyert „Közösségi szolgáltatások fejlesztése Csongrád megyében” címmel. Az EFOP-1.5.3-16-2017-00025 számú, 432.739.969 Ft támogatási összegű, és 100%-os támogatási arányú projekt célja a minőségi humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák komplex, a helyi közösségekre és erőforrásokra alapuló kezelését célzó területi hatókörű fejlesztési programok megvalósítása.

A konzorciumot magában foglaló 9 településen – Maroslele, Apátfalva, Magyarcsanád, Kiszombor, Mindszent, Földeák, Óföldeák, Székkutas, Mártély – a következő 30 hónap során számos olyan programelem kerül megvalósításra, melyek célja a humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítése: szervezetfejlesztések, képzések kerülnek lebonyolításra, valamint szakemberek foglalkoztatása valósul meg. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése érdekében munkaerőpiaci esélyeket javító képzések, kompetenciafejlesztés, mentorálás kerülnek megrendezésre. A helyi kisközösségek szerepének megerősítését közösségi napokkal, egészségszűrésekkel, sportrendezvényekkel, főzőklubokkal, generációs programokkal, oktatással kívánja támogatni a projekt. A vidék megtartó képességének erősítésére számos programelem kerül lebonyolításra: elkészül a Kistérségi kisokos, kidolgozásra kerül több településen a Fecskeház program, és sor kerül a közösségi közlekedés szervezésére is. A kultúrák közötti párbeszéd erősítését néptánc oktatás, egészségnapok, sportprogramok, kulturális események segítik.

A program tervezett fizikai befejezése 2020. június 30.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A projekt szerződéses összege: 432.739.969 Ft.

A projekt honlapján, a https://marosleleefop153.hu/ oldalon folyamatosan frissülő, részletes információkat találhatnak.